A másik tényező, ami felrúghatja a változó költségek havi tervét, az pedig a saját fegyelmezetlenségünk. Ha ismerjük a saját fogyasztási szokásainkat, akkor nem kell a fegyelmezetlenségünk miatt felborítani az egész tervet. Egy elvont példán bemutatva: tegyük fel, hogy alkoholisták vagyunk. Bármilyen szegények is legyünk, a piára valahogy mindig előkerül a pénz, hiába vagyunk szegénye, hiába próbálunk meg a pián spórolni, nem fog összejönni.

Ezért az alkeszok beleveszik a saját fogyasztásukba a pia árát is. Amit megszoktunk, és szeretünk, és szívesen vesszük, azokról ne mondjunk le azonnal, hanem a mértékét fokozatosan csökkentsük. Tehát ha nekünk elemi szükségletünk, hogy minden héten csokit együnk, akkor ne vonjuk meg a csokit, hanem csak 2 hetente vegyünk, mert ha teljesen kizárjuk a csoki árát a pénztárcánkból, nem fogjuk hosszú távon kibírni, és lehet, hogy pont abból a félretett részből vesszük ki a csoki árát, ami épp a villanyszámlára kell, aztán majszolgathatjuk az édességet a tök sötétben. A lényeg a fokozatosság, és be kell látnunk, hogy csokifüggők vagyunk, így vegyük bele a csoki árát is a kiadásaink közé, mert egyrészt nem rúgja fel a tervet, és mi is ehetünk csokit. A radikális változtatások sikeres kimenetele kétséges.

Tehát a 2 legfontosabb tanulság. Hozzunk létre egy kockázati alapot a nem várt költségek fedezésére, továbbá tartsuk magunkat fegyelmezetten a tervhez, de a tervet pedig a saját szükségleteinkhez igazítsuk.

Joey ötlete a spórolásra:

A spórolás bár egy kényszerű élethelyzet, azért vannak pozitív oldalai is, mert egy csomó dologra megtanít. Egyrészt hatalmas önállóságot ad, mert itt valóban csak magunkra vagyunk utalva, mi rendelkezünk a keresetünk felett, teljesen szabadon dönthetünk a felhasználásáról, és jól eső érzéssel tölt el, amikor a hónap végén büszkén felmutatjuk, hogy mennyi pénzt megspóroltunk. Ugyanakkor fejleszti a tervezési és szervezési készségeket.

Ha valaki megismeri a saját költségeit, annak összetételét, struktúráját, akkor akár 1 hónapra is előre meg tudja tervezni a vásárlásait, költekezését. Tudja, hogy mennyiből gazdálkodhat, mire kell költenie és mennyit. Ezt a gondosan felállított tervet, 2 dolog tudja felrúgni.

Az egyik a saját fegyelmezetlenségünk, a másik pedig egy nem várt nagyobb összegű kiadás. A tervezés egyik legnagyobb előnye, hogy minden helyzetre fel tudunk készülni, és a kockázatokat minimalizálni tudjuk.

Először is, a jövedelmünket 3 nagy részre tudjuk felosztani. Vannak a fix költségek, amikre borítékolással tudjuk félretenni a pénzt, ez tiszta sor. Vannak a változó mértékű megélhetési költségek, és vannak az eseti nem várt költségek.

Miután hozzájutottunk a bérünkhöz, zsebpénzhez, a legfontosabb dolog, hogy kivesszük belőle a kockázati részt, amit félreteszünk, hogy a nem várt, eseti költségeinket abból fedezzük, a nem várt kiadásokat ebből fizessük ki. Ezt mindenki maga döntse el, hogy a bevételének hány százalékát teszi félre. Ezzel már ki is szűrtük az egyik olyan tényezőt, ami felrúghatja a havi tervet, az eseti költségeket (pl. mosógép elromlik, valamit meg kell javítani)

Aztán a fix költségeket borítékolással elkülönítjük, és a fennmaradó részből pedig a változó költségeket fedezzük.

folyt. köv.

A párok nyolcvan százaléka veszekszik pénz miatta...

Talán a pénzügyeknél elfeledkezünk a szerelemről?

Bizony, a viták jó része végül itt köt ki. Ki mit hozott a kapcsolatba, ki honnan indult, ma ki mennyit keres, ki költ többet, ki költ okosabban, hol lenne jobb helyen a pénz, mire van igazán szükség és még sorolhatnám.

Talán nincs is olyan nő, aki ne ment volna haza bevásárlásból egy-két dugi holmival, vagy reszkető térddel, mit szól a párja az új pulcsihoz. Nők ezrei hallgatnak mélyen azokról az akciókról, ahonnan sutyiban beszerezték legújabb ruháikat, és amit úgy csempésztek a gardróbba, hogy párjuk észre se vegye.

Persze ezek a viták mindig akkor kezdődnek, ha valami – akár minimális – változás beáll anyagi helyzetükben. Pl. gyerek születése, munkahelyváltás, munkanélküliség, stb.

Az okok egyébként egyszerűek: gyakran elfelejtünk beszélni a pénzről. Gyorsan elfogadjuk, hogy a másik kezelje a kasszát és ehelyett figyelmünket a családra, a lakásra, a gyerekekre irányítjuk. Szóval ne hátrálj meg, ha szóba kerül a kereseted. Inkább kérdezd meg magadtól, miért szeretsz kibújni a felelősség alól. Próbáld megérteni, hogy a pénz igenis fontos szerepet játszik az életünkben, ha tetszik, ha nem.

Ugye ismerős a szitu amikor előjön otthon a pénz téma, és sokszor nem kellemes "beszélgetésbe" torkollik az egész.

Itt egy kis összefoglaló, hogy hogyan is álltunk/állunk hozzá a pénzügyekhez kapcsolatainkban.

Több évszázados múltra tekint vissza az a tény, hogy a nők többségének vannak "anyagi gondjai". Még az 1950-es években is úgy vélték váláskor, hogy a férfi több pénzt keresett, több jószágot hozott a házasságba. Ma már természetesen dönthetnek a nő javára.

Megtanulhattuk, hogy a nőknek a családdal és a gyerekneveléssel is törődniük kell. Igaz, hogy továbbtanultunk, képeztük magunkat, de az volt a természetes, hogy olyan férjet kerestünk magunknak, aki gondoskodott a családról. És ebbe a csoportba nem a bulizós, sörivó haverok kerültek.

A nők egyébként két csoportba tartoznak:

• Az egyik, akinek az volt a fontos, hogy fizetőképes maradjon a család. Nekik a pénz olyan valami, ami megfoghatatlan, de biztos kézzel tudják irányítani a pénzfolyamot. Szeretik a kockázatot, merészen döntenek.
• A másik, aki pénzügyi keretekben gondolkodik. Ők folyton spórolnak, folyton ellenőrzik a bankszámlájukat és mindig félnek, hogy egyszer elfogy a pénzük. Mivel a nők még ma is kevesebbet keresnek a férfiaknál, új állás vagy előléptetés esetén nem árt elgondolkodni, mennyit is ér a munkája.

Szoktál gazdaságos dolgokat venni?

Ezzel akarsz spórolni? Nem biztos, hogy pénzt takartasz meg vele...

Szerintem két okból vesznek az emberek gazdaságos dolgokat.

Az első ok: szükséges dolgokból vesz gazdaságosat (pl. kenyér, konzerv, wc-papír).
Ezekre még azt mondom, hogy oké. De, könnyedén előfordulhat, hogy minőségileg a béka segge alatt vannak. Ha ilyenre adjuk a fejünket, akkor meg kell fizetni a tanulópénzt, vagyis ki kell tapasztalni, hogy milyen gazdaságos dolgot szabad megvenni és milyet nem.

A második: valamilyen "luxuscikk"-et vesz, amiből normálisat (márkás) amúgy nem venne. Ezeket is mindenki el tudja képzelni (pl. kaviár, energiaital).
Namost, ha spórolni akarsz akkor ilyen okkal meg sem veszed ezeket!!

Nem tudod hová megy el a fizetésed és az egyéb bevételed?

Pedig ez az elsődleges feladat, hogy tudd pontosan, hogy mire költesz.

Könnyen kiderítheted, és a módszer is nagyon primitív:

Vezetned kell minden kiadást 1-2 hónapig. De lehet 3 is, hogy nagyobb rálátást kapj a költekezéseidről.

Az mindegy, hogy papíron vagy gépen vezeted, csak rendszeresen vezesd!

Csinálj néhány kategóriát, pl. rezsi, étel, utazás, szórakozás, stb...

Nyilván el tudod dönteni, hogy melyik kiadás hova tartozik. Ha nem kérdezd meg :)

Így, ha már tudod hova tűnik a pénzed, tudsz előre tervezni. Előre fogsz tudni olyan tételeket, amikre elköltöd a pénzt de nem is gondoltad volna, és nem is számoltál vele soha...

Joey blogolvasó kommentje úgy gondolom megér egy bejegyzést...

Ez egy módszer arra, hogy ne költsd el azt a pénzt, amit tuti ki kell fizetned minden hónapban.

Mindenkinek megvannak az állandó fix költségei, amiket egy hónapban mindig ugyan akkora összegűek (buszbérlet, net díj, stb...) Nos én ezeknek az árait forintra pontosan kiszámolom, és félrerakom egy félbe vágott borítékban, hogy ez a boríték, erre van félrerakva, ez a másik pedig arra. Ezeket a borítékokat félrerakom a napi költhető pénzemtől, így "tisztábban" látom, hogy mennyit költhetek, és mennyi pénzem van. Úgy gondolom, hogy ezzel kivédhető az, hogy elköltöm a pénzemet, és csak később jut eszembe, hogy te jó ég még jön ez a számla is, amt ki kell fizetnem, és ehelyett elköltöttem a pénzemet.

Tudom gagyi dolog, de azt hiszem, hogy nagy hasznát veszik azok, akiknek még el kell magyarázni, ha kimegy a szobából kapcsolja le a villanyt.

Ha fel akarsz forralni 2 dl vizet, hogy csinálod?

Mikróban, gázon, villanyon, vízmelegítővel?

Mert nem mindegy ám...

Az olcsóbb vízmelegítők fogyasztása kb 1000 W = 1 kWh (míg a drágábbaké 2 kWh fölé is mehet). Ezzel kb fél perc alatt forr fel egy pohár víz.
Mindez számokban: 1 kWh x 32 Ft / 60 / 2 = 0,27 Ft

Az átlag mikrók kb 750 wattosak = 0,75kWh (ettől eltérés csak felfele szokott lenni). Itt a forrás ideje kb 1 perc 20 másodperc.
Az ára: 0,75 kWh x 32 Ft / 60 * 4/3 = 0,53 Ft

Gáztűzhelynél igen érdekes a helyzet... Honnan tudom meg, hogy mennyi gázt enged ki az a szerencsétlen?? Mert mindenhol csak kW-ban van megadva a fűtési teljesítmény. Gáz- és villanydíjat meg nehéz konvertálni :)
Ha valaki tudja szóljon nyugodtan.
Amúgy valószínű, hogy ez lesz a legolcsóbb...

Villanytűzhelyt sajnos nem tudtam tesztelni, mivel nincs. De mivel ott a főzőlapok teljesítménye 1-1,2 kWh-nál kezdődik, kevesebb mint fél perc alatt kellene felforrni a víznek, hogy leverje a vízmelegítőt. Ezt pedig kétlem, hogy tudja hozni...

Az ársorrend valószínűleg:

gáztűzhely?? < vízmelegítő < villanytűzhely < mikró

Mindig kupacban áll a mosatlan?

Kétnaponta megy a mosógép?

Úgy gondolod, hogy zabál egy csomó áramot?
Jól sejted...

Mosni ugye kell, mégse járhatunk mocskos cuccokban.

Akkor javítsunk a fogyasztáson!

Mi fogyaszthat sokat?
1, hosszú programok
2, magas hőmérséklet
3, nem használjuk ki a töltőtömeget

Keresd meg a legrövidebb programot a gépen és használd mindig azt.
Nem kell órákig mosni még az ágyneműt sem. Csak állítsd magasabbra a hőfokot.

Ha tudod olyan helyen szárítani a ruhákat, hogy tud csöpögni akkor nem is muszály centrifugás programot használni.

Ha összegyűlik néhány ruhányi szennyes, nem kell egyből beindítani a gépet, gyűjts még hozzá. Ha nagyon szükség lenne valamelyikre, akkor mosd ki kézzel!

Végül egy statisztika:

mosógép áramfogyasztása átlagos háztartásban évente
háztartásban élők	éves fogyasztás (kWh)
1	kb. 70
2	kb. 125
3	kb. 200
4	kb. 265

Oké, takarékosak meg minden, de mennyire?

Ennek nézek ma utána egy táblázat formájában:

	100W-os hagyományos izzó	20W-os energiatakarékos izzó
Teljesítmény (fényerő)	100 W	100 W
Energiafelhasználás	100 W	20 W
Élettartam (napi 3 órával számolva)	1 év ~= 1000 üzemóra	6 év ~= 6000 üzemóra
Az izzók 6000 órára vetített költsége	6 x 100 Ft = 600 Ft (átlagos ár)	1500 Ft (átlagos ár)
Az izzók 6000 órára vetített fogyasztása	600 kWh x 32 Ft = 19.200 Ft	120 kWh x 32 Ft = 3.840 Ft
Összköltség	19.800 Ft	5.340 Ft

Egy izzón való spórolás 6 év alatt 19.800 - 5.340 = 14.460 Ft, 1 év alatt 14.460 / 6 = 2.410 Ft. Napi 3 órás használat mellett!!!
Természetesen vannak olyanok, akikhez alig jut be napfény, ők akár 7-8 órát is égethetik egy nap az villanyt. Nekik kapásból 6.000 Ft megtakarítás 1 izzó / év.

Ha lecserélnének a lakásban mondjuk 4 hagyományos izzót, akkor meg is lenne valakinek a karácsonyi ajándéka...

De ha ennyire megéri használni őket, akkor miért nem ilyen van minden lakásban???

...veszed észre, hogy otthagytál egy tizest és 3 dologért mentél be a boltba??

Ez mindenkivel előfordul(t); a legtöbbekkel rendszeresen...

Néha velem is megesik. De csak akkor, ha nem egyedül megyek vásárolni.

Egyedül miért csak azt veszem meg amire szükségem van?

Nagyon egyszerű: mert csak arra van szükségem!!

Attól hogy a bejáratnál rögtön egy kupac akciós mustárba botlok, még nem fogom megvenni. Csak azért, hogy legyen?? Minek? Mert akciós?
Teljesen felesleges. Esetleg meggondolom, hogy van-e otthon, fog-e kelleni a közeljövőben, és valójában ez tényleg akciós-e? Mert az utóbbi sose biztos, ne is említsem a minőséget, szavatosságot, stb...

Tehát a lényeg: vásárolni csak tudatosan, önkontrollal!
(erre majd talán kitérek később részletesen)

Nem mondom, hogy csőlátással, mert néha elkaphatunk egy-egy értelmes akciót is, de mindenképpen célirányosan vásároljunk és több pénzünk marad (hogy máshol pazaroljuk)

... hova úszik el a pénzük nagyrésze, csak azt veszik észre, hogy mindig elfogy.

Tudnának segíteni magukon?
Igen.

Akarnak is?
Erre már nem egyértelmű a válasz. Sok próbálkozást láttam, és nekem is voltak próbálkozásaim, de mindegyik eredménytelen volt. Mindig elköltöttem ugyanúgy a pénzemet...

Miért van ez így?
Mert valójában, annyira nem is akartam.

Ha nem tudjuk uralni pénzügyeinket, akkor semmi esélye hogy valaha is tudjunk spórolni egy fillért is. Az például nem spórolás, hogy ma nem költöm a pénzt ész nélkül a boltban, hogyha holnap meg veszek 3 magazint csak úgy...

Alapvető pazarlási dolgok közé tartozik az áram.

Ki van világítva az egész ház? Megy éjjel-nappal az összes tv?

Ezért akkora a villanyszámlád.

Ha átmész egyik helységből a másikba, mindig oltsd a villanyt.
Ha tvre alszol el, állíts elalvás kikapcsolót. Jobb - és olcsóbb - mintha hajnalban arra kelsz fel, hogy menetelnek a hangyák.

Ott van még a készenléti üzemmód az elektronikai dolgokon (tv, videó, dvd, hifi, pc, stb...).
Ezek fogyasztása készenléti módban kb. 1-15W. Minden háztartásban vannak ilyen dolgok, legalább 4-5 darab. Ezek fogyasztása összesen legyen mondjuk 35W óránként.

Számoljunk!

napok x órák x 35W = havi fogyasztásuk

30 x 24 x 35 = 25.200 W

Ez 25.2 kWh; a mostani lakossági tarifa 32 Ft/kWh.

Összesen 25.2 x 32 = 806 Ft!!

Lehet, hogy hülyeségnek tűnik, meg úgy vagy vele "kibírom azt a 800 forintot", de SOK KICSI SOKRA MEGY. Ezeréves mondás ez, mégis ez lesz a legfontosabb 4 szó ha spórolni akarunk a mindennapokban.

Mindenkinek jól jön némi plusz pénz, főleg ha nem is kell dolgozni érte...

Mire gondolok?

Spórolás a mindennapokban!

Nem arról lesz szó, hogy ne egyél, ne igyál, ne..... hanem olyan réseket próbálok keresni a mindennapi életében ahol feleslegesen költjük pénzünket.

Igény szerint lesz majd különféle szolgáltatások összehasonlítása, amiből kiderül hol, mennyi pénzt húznak le rólunk.